Izé

Alsógatya, fülszőrnyíró, hi-tech kütyü, ezerdolláros számítógép. Az angol és amerikai portálok több mint egy hónapja szajkózták, milyen ajándékot érdemes apák napjára venni. Itthon le sem tojták az egészet – berzenkedtek, hogy tengerentúli hülyeség. Pedig szerintem aranyos ötlet, úgyhogy a faterom tegnap kapott is csokit meg puszit.

Nem lehet csak úgy fotózgatni jövő tavasztól. A Polgári törvénykönyv ugyanis előírja, hogy engedélyt kell majd kérni az ábrázolandó személyektől a kattintáshoz. Médiamunkásként illene beállnom a fújoló, azerbajdzsáni közállapotokat emlegető sorba. Aligha fogok, mert maga az elképzelés szégyenszemre nekem tök ésszerűnek hat.

6 év után került elő az óceánból a fényképezőgép. Hawaii partjainál veszett el, közel tízezer kilométerrel arrébb, Tajvanon találták meg a még működő masinát.

Giorgio telefonját nyomogatva caplatott a stégen át a sétahajóra. Magasról tett rá, hogy előtte tornyosul a Notre-Dame, meg körülötte hullámzik a Szajna. Csámcsogva lerogyott Mitsuko mellé, aki táblagépén keresztül szemlélte a tájat. Én pedig őket bámultam hitetlenkedve, mielőtt ráeszméltem volna a helyzet abszurditására.

„Voltam ám tüntetni a tandíj ellen! Szégyellheti magát, aki nem…” – nézett végig a romkocsma asztaltársaságán Klotild. Csak azért hozta fel a témát, mert epedve várta, hogy megveregessék a vállát, amiért már húszévesen ilyen jó kis érdekérvényesítő állampolgár.

Eleged van a folyton eltűnő kiírásokból? A legnagyobb közösségi portálon kétféleképpen csoportosíthatod ismerőseid és az általad kedvelt oldalak megosztásait, de sem a „Top stories”, sem pedig a „Most recent” nem mutat meg mindent.