Izé

„A hájasok mániája, hogy mindig melegük van” – magyarázza az egyik, majd ideges mozdulattal bezárja az ablakot, amit fél perce nyitottam ki. Folyik rólam a víz, a sértést már föl sem veszem. A szóról egyébként is a sertés jut eszembe. „Röff-röff, koca!” – tódítja a másik, és gusztustalan torokhanggal tetézi.

Ősi terória: "Ha igazán szereted a gyermekedet, ne sajnáld a pofon tőle, ha az helyre állítja őt!, de vigyázz, hogy ne dühből, bosszúból tedd, hanem szeretetből intésként, helyre igazításként!!! Építeni kell, nem rombolni!" (igen, sajnos ezt sokan lelki terrorként használják, helytelenül)