Izé

Na ez már kellett!


Előzmény: Mr. Wallace (16)

A robbanómotor csak egy ütemet megy (legalábbis így tanultam) :)
Továbbra is jó dolognak tartom, a problémát alapvetően szabályozhatósági oldalról látom. Ha ezt tényleg sikerült megoldaniuk, le a kalappal. Azért vannak kételyeim...
Igen, nem is azt mondom, hogy holnaptól mindenki "vellanyos" masinával "pöfög" a munkába. Hosszútávon (15-20 év?) azért mégiscsak úgy fest, hogy az lesz a befutó.


Előzmény: Mr. Wallace (16)

elektromos autó addig tuti nem lesz míg nincs olcsó sokszor és gyorsan tölthető akku ami nem veszélyes...
a lítiumos téma szerintem eléggé nem való oda és még az is nagyon lassan tölthető illetve csak kevésszer
picit drága lenne a buli ha 1000 töltés után dobhatnád a kukába az akku pakkot a kocsiból és vegyél újat bele x millióért :)
márpedig a legjobb lítium cellák sem igen bírnak 1000-2000 ciklustól többet

a hidrogén autós téma jó lett volna mert ott folyékony hidrogént kell tanulni a "kipufogón" meg víz távozik , csak ugye ott meg a hidrogén előállítása és tárolása nagyon gázos és drága folyamat...

Ez hosszú lesz, pedig utálok hosszú kommenteket írni.Szóval a robbanómotorok vezérlését a vezérmű (bütykös) tengely végzi, ami hengerenként minimum 2 modernebb autókban hengerenként 3 vagy 4 szelep ( szívó, kipuffogó) szelepet mozgat egy erős rugó nyomása ellenében. Ezen a tengelyen/tengelyeken, ahogy lentebb írták ovális (tojás) alakú bütykök vannak, melyek forgásuk közben a szelepszárat a megfelelő pillanatban feljebb tolják, majd visszaengedik, ezáltal nyitják illetve zárják a szelepeket.Ezek a bütykök és a szelepszárak rendkívüli igénybevételnek vannak kitéve a a köztük fellépő súrlódás miatt.Ez a súrlódás valamint a szelepek rugó ellenében való mozgatása a motor reljesítményének jelentős részét felemészti. A Koenigseggék által kitalált megpldás (a szelepek pneumatikus mozgatása) ezt töredékére csökkenti és még további előnyökkel is jár pl: a motor jóval kisebb és könnyebb lesz, a szelepeket nem kell olyan magasra emelni, hanem csak az optimálisig és ott tartani (ez bütyköstengellyel nem oldható meg, mert ehhez szögletes bütyök kéne, ami a szelepszárat egyből eltörné) csak addig amig szükséges. Az is megoldható ezáltal, hogy alacsonyabb teljesítményszüksgélet esetén a hengerek egy részét "kikapcsolják" pl egy négyhengeres motornál csak 3vagy 2 henger dolgozna, ezenkívűl, ahogy Koenigsegg elmondja megoldható, hogy fékezéskor a motor kompresszorként dolgozva sürített levegőt pumpájon egy tartályba, melynek energiáját gyorsításkor felhasználhatja. Egyáltalán nem tartom túlzásnak az általa mondott, akár 20 %-os üzemanyagmegtakarítást.
Az elektromos autókról annyit: az elektromotornak sokkal jobb a hatásfoka, az akkumulátorok viszont nehezek, és kurva drágák, feltöltésük időigényes, Nem hiszem, hogy 5-6 éven belül áttörést érhetnének el. A hybridek meg nem jelentenek megoldást. Ezenkívül míg a robbanómotoroknál a hulladékhőt használják az autó fűtésére, elektromosautónál ez is az akkumulátorokat terheli.
Remélem érthető voltam

Időközben eszembe jutott még egy: fogorvosi fúró, az is ilyen.

Illetve ha pl. ilyen kifáradási jellemzőkkel akarunk zsonglőrködni, akkor kifáradásra kell méretezni és kész. Akkor aztán megy a végtelenségig ("nagy" valószínűséggel).


Előzmény: I. C. Wiener (14)

Habverő. Úgy rémlik, a fűkasza tengelye is, de erre nem vennék mérget.
A lényeg, hogy a sajátfrekvencián elvben végtelen lenne az amplitúdó, ami azonnali tönkremenetelt eredményezne. (Jó, csillapítás, stb.) Viszont ha "áthaladsz" "gyorsan" ezen a frekvencián, az amplitúdó csökken. Az amplitúdóval jellemzően arányos az igénybevétel. Nem azt mondom, hogy minden határon túl érdemes valamit magasabb fordulatszámon járatni, csak azt, amit írtam: hogy a dolog nem annyira egyszerű, mint az elhangzott.


Előzmény: ivivan (12)

Szerintem amúgy ami még komolyabb előrelépés lehet az a szuperkritikus befecskendezés lehet:
http://s3.amazonaws.com/crunchbase_prod_assets/assets/images/original/0021/9340/219340v1.jpg
Egy amerikai startup csinálja. Felhozzák a benzinesek hatásfokát a dízel szintjére azzal, hogy az üzemanyagot szuperkritikus állapotban fecskendezik be és így lehetővé teszik, hogy a benzint a dízellel megegyezően kompresszió gyújtással égessék el.

Hmmmm. Tudnál mondani egy hétköznapi példát, ahol a magasabb fordulatszám nem jár gyorsabb amortizációval? Hirtelen egy se jut eszembe...

Ráadásul én nem vagyok biztos abban sem, hogy a fordulatszám növelése hatékonyabbá tenné a motort - de erről nem is volt szó a videóban. Ott a szabályozás hatékonyságával magyarázták a teljesítmény növekedését és a fogyasztás csökkenését. Én azért kicsit szkeptikus vagyok: ha ennyire sokat lehetne nyerni vele, akkor már rég bevezették volna a gyártók.


Előzmény: I. C. Wiener (10)

A belsőégésű már eléggé a továbbfejlesztési potenciálja végét járja. Minden évben dollármilliárdokat költenek új motorok fejlesztésére és évente 1% alatti hatásfok növekedést érnek el. Az ennél nagyobb előrelépések a hatásfok terén pedig eléggé növelik a költségeket és bonyolultságot is, mint ez is.

Ez közel sem ennyire egyszerű azért :)
Példának okáért a turbinatengelyeket tipikusan a sajátfrekvenciájuk felett járatják, de számos egyéb (akár hétköznapi) berendezésnél sem igaz az állítás.
Részemről nem a szilárdságtani problémát látom az elsődlegesnek, hanem inkább a szabályozást.


Előzmény: PabY (9)

Hát a videóból én se sok mindent értettem de az biztos, hogy minél nagyobb fordulatszámon járatsz valamit annál hamarabb tönkremegy...

Igazán nincs mit.


Előzmény: lilaflexninja (7)

Szuper, köszönöm szépen, így már értem.


Előzmény: I. C. Wiener (6)

Itt egy gif a belsőégésű motorokról, ami segíthet megérteni:
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:4-Stroke-Engine.gif

Nem néztem teljesen végig, de elvileg ez a lényeg: az ábra tetején lévő "tojás" alakú tengely működteti a szelepeket, tehát azt, hogy mikor nyissanak/zárjanak az ütemeknek megfelelően (szívás, komprimálás, stb.). Egy ilyen tengely egyszerre több szelepet mozgathat, tehát a képernyő síkjára merőlegesen több ilyen ábrát képzelj el, amit a tojás alakú cucc köt össze. Jó lenne, ha minden szelep pontosan akkor nyitna/zárna, amikor az adott szelep (pontosabban a hengertérben végbemenő folyamat) ezt igényli: ne késsen, ne kapkodjon, stb. Minimális eltérések ugyanis adódhatnak és adódnak is a "szelepek igényei" között. Ezt a "tojásos cucc" nem tudja tökéletesen kezelni, hiszen minden szelepet soronként egyszerre vezérel, így romlik a hatásfok (stb. stb.).
A fejlesztés lényege, hogy a szelepeket lehetne egymástól függetlenül is mozgatni, ami tök jó. Itt tehát nem tengely van (mint az imént), hanem minden szelepnél egy kicsi doboz (=aktuátor, erről szó is esik), ami képes külön-külön mozgatni a szelepeket. Így jobban közelíthető, igazítható motor (kör)folyamataihoz, pillanatnyi "igényeihez": pont akkor nyit/zár, amikor kell adott szelep esetén. A gondolat nem új, a megvalósítás viszont eddig számos nehézségbe ütközött. Képzeld el azt, hogy több ilyen szelepet kell egyszerre egymástól függetlenül, mégis összehangolva mozgatnod sokezres fordulatszám, és pillanatonként változó igények mellett. Ez komoly felszereltséget igényel. Nem véletlen, hogy luxusautóban jelenik meg először... Szóval van az a pénz, amiért tud működni, de részemről nem látom, hogy ez a megoldás elhozná a belsőégésű motorok reneszánszát...

Remélem, így világosabb. Ha túlmagyaráztam, akkor sry.


Előzmény: lilaflexninja (1)

bár szép technikai megoldás, meg az eredmények is jók, de akkor is csak taknyolás.
szar konstrukcióra hiába aggatunk tech-bizsut, attól még szar marad. :)

A dízel halott dolgot én is olvastam - de szerintem csak azért írta, mert a Mazdának nincsen jó dízeljük :-)

Amúgy érdekes ez az ötlet - bár azért még 30%-al kisebb fogyasztás és nagyobb nyomaték mellett is csak közelíti az elektromos autót. (Az e-Golf például 280 Nm-t ad le úgy, hogy max egy ezresbe kerül 100km ~ kb 2l/100km fogyasztásnak felel meg)

Viszont nagyon jól látható, hogy bőven van még mit fejleszteni a belső égésű motorokon is - az elektromos a jövő, az biztos, de ez nem jelenti azt, hogy addig a 10-20 évig nem kéne minél többet kihozni a mostani technikából...


Előzmény: Roli979 (3)

Úgy, ahogy mondod. :) Viszont a rugó nélküli szelepeket, a Ducati találta ki, Desmodromic vezérlés a neve:
http://totalcar.hu/szotar/desmodromic_vezerles/

Itt egy hasonló cikk, ami Mazdáékkal készült, szerintük a dízel halott, a elektromos hajtás még túl rizikós, és a benzinmotor a jövő:
http://totalcar.hu/magazin/technika/2014/03/27/mazda_skyactiv_benzinmotorok/


Előzmény: TeeJay (2)

gondolom újfajta technikával utcai autókban is elérhető lesz a húszezres fordulatszám ami most azért nem lehetséges mert a szelepeket rúgók mozgatják vissza zárt állapotra és azoknak viszonylag "nagy" idő kell hogy újra zárni tudjanak, így pedig nem optimális a sűrítés meg a kipufogás utáni zárás. emlékeim szerint F1 motorokban piezo elven csináltak már ilyet vagy lehet manapság is azt használják mivel oda a rúgós módszer 20ezres fordulatszámon kvázi folyamatosan lebegő szelepeket eredményezett volna.
itt egy videó egy BMW motor szelepmozgatásról : http://youtu.be/QuWiZ5nVKzA

Valaki le tudja ezt fordítani egyszerűsített magyarra? Mert bár értek angolul, mégse értettem az egészből semmit.