Izé

Egyetértek, főleg az utolsó mondatoddal. Arra nagyon jó ez a cikk, hogy felhívja a figyelmet az öngondoskodás fontosságára! Én is nemrég kezdtem el a témával foglalkozni és hát, nem túl biztató a jelenlegi helyzet.
Az is igaz, amit többen mondanak, és ebből kerekedett ki a vita is, hogy ez mennyire megvalósítható... szerintem nem ez itt a fő kérdés, hanem az, hogy nekünk, egyénenként, a lehetőségeinkhez mérten milyen megoldás a legjobb arra, hogy a pihenő (mert nyugdíj nélkül nem nevezném nyugdíjas éveknek) időszakunkban miből tartjuk fenn magunkat.
Ahogy szétnéztem, a mai megtakarítások nagyon nagy része (szerencsére nem mind) unit-link típusú, azaz vannak portfóliók, amikből válogathat az ember. Aztán vagy hoz, vagy elviszi a pénzed, de a társaság minden esetben jól jár. Na én ilyenbe még egyszer nem tenném a pénzem. Sokkal ésszerűbbnek és biztonságosabbnak tartom az állampapír alapú befektetéseket. Bár tény, hogy nem ígér akkora hozamot, mint egyes kockázatosnak mondott portfóliók, de a biztos 4-8% még mindig jobb, mint az, ha ígérnek 18%-ot, aztán lelépnek a pénzeddel, mert "Új cég, új lehetőség, ki ne maradj belőle!"
És ami még fontos ezzel kapcsolatban, hogy a pihenő időszakra való takarékoskodásra úgy kell tekinteni, mint hosszú távú megtakarításra. Tehát, nem 5-10 évben érdemes gondolkozni, hanem inkább 20-30-ban és annyi pénzt félretenni, ami kellően sok ahhoz, hogy abból (vagy a kamataiból...) idősebb korunkban megélhessünk, de nem túl megterhelő a mindennapokban félretenni. ha havi 2000 Ft, akkor annyi (a semminél több), ha 20.000, akkor annyi, ha 200.000 Akkor meg annyi.
Összegezve, szerintem aki tud, tegyen félre. Jól nézze meg, hova teszi, minél nagyobb egy társaság múltja, annál inkább mutatja a biztonságot és olyan összeget válasszon, amit ki tud gazdálkodni, és vélhetően elég nagy tőke lesz ahhoz, hogy kitartson a munka utáni években. Szerintem ma Magyarországon ez az a minta, amit érdemes követni.


Előzmény: nkmedve (6)

azt írja a cikk, hogy mindketten mérnökök

https://www.asme.org/career-education/articles/early-career-engineers/engineering-salary-survey-your-value
ez szerint, egy átlag mérnök 80.000-t keresett tavaly az USAban, kettőnek az 160.000, 8 évre az 1.280.000...

http://www.census.gov/const/uspriceann.pdf
itt meg azt írja, hogy 2010-ben egy átlag új ház ára 272.000 dollár volt... az jelenti, hogy ezekkel a körülményekkel 1M-t tudtak volna félre rakni kb.

tudom, hogy 1997-ben valószínűleg kevesebbet is keresetek, de valszeg kevesebb is volt a ház, és itt 1M jött ki, nekik meg "csak" 600.000... szóval ott ez kivitelezhetőnek tűnik


Előzmény: speedbump (17)

Így lehet 30 évesen nyugdíjba menni
http://www.szerencsejatek.hu/otoslotto

8 év alatt 600.000 dollárt félretenni + tehermentessé tenni egy házat azért elég jó teljesítmény. Ezt például két jól kereső mérnök sem tudja összerakni 8 év alatt, ha a nulláról indulnak. Tehát ők vagy nem a nulláról indultak, vagy pedig eleve valami nagyon speciális tudásuk volt.

Tehát ez egy kuriózum, az átlagos amerikai családnak ugyanúgy kivitelezhetelen mint pl. Magyarországon.

ha már az USAról beszélünk, így hogy elmentek nyugdíjba és csak akkor dolgoznak ha kedvük tartja, vajon van egészségbiztosításuk? Mert ha nincs csak annyi kell a teljes anyagi csődhöz, hogy anyu vagy apu komolyabban megbetegedjen, és már is volt nincs 600ezer dodo.

Sajnos teny, hogy ezt csak a nyugati orszagok lakoinak van lehetosege megcsinalni. USA foleg jo hely erre, mert hozzank kepest gyakorlatilag nincsenek adok, es iszonyu sokat lehet keresni, a koltsegek meg (a szolgaltatasokat kiveve, de MMM mindent "insource"-ol, ugyhogy az neki nem tetel) alacsonyak.

Aki nem erti a 25-os szam lenyeget: Nem arrol van szo, hogy a kovetkezo 25 evre legyen mibol megelni, hanem a vilag vegezeteig. Befekteted az X*25-nyi penzedet, ami evente 4-7%-ot hoz. A hozamot kiveszed, elkoltod, es meg mindig X*25 van a befektetesben! Ha a hozamnal kevesebbol is meg lehet elni, akkor az csak noni fog.

na álljuk csak meg egy szóra...
"1997-től kezdődően raktak félre folyamatosan (...) 2005-re érték el azt a pontot (...) nagyjából 600 ezer dollár és egy tehermentes ház"

A tehermentes ház mondjuk 150-200.000 $ és akkor még nem is mondtam sokat.
meg a másik 600k együtt mondjuk 800.000 dollár, ami nagyjából 180M Ft. 8 év alatt. Az átlagosan havi 1.875.000 Ft megtakarítás. 8 évig minden hónapban. Ok, tegyük fel, űberfasza megtakarítási portfoliojuk volt, és mondjuk a fele hozam, akkor is több, mint havi 900k Ft-nyi megtakarítás, úgy, hogy mellette éldegéltek szerény 25k-ból évente (havi 460.000 Ft).

Azt hiszem, Pete mindannyiunknak egy követendő példát állított... hisz ezek a számok tényleg marha reálisak a világ bármely pontján élő átlagember számára, nem? :D

Másképp nem is lehet! :)
http://www.funpic.hu/hu/kategoriak/babak-gyerekek/47627_kep

http://www.funpic.hu/hu/kategoriak/computer-internet/47598_csaladi-idill


Előzmény: bungle (3)

Alapvetően egyetértek, lennebb is azt próbáltam leirni, hogy ez egy különleges helyzet ami nem alkalmazható mindenkire.
Annyit javitanék, hogy az a 10% inkább 40% (mert volt nekik egy induló-tőkéjük amit akár fel is élhetnének), persze ez sokat nem változtat a képleten, attól még fenntarthatatlan a dolog nagyobb léptékben.


Előzmény: nagydee (11)

a legnagyobb baj az, hogy a 6-8 év az a várható élettartalmuk kb. 10%-a.
azaz életük 90%-ában közvetlenül (szülők) vagy közvetve (a befektetéseik mögött álló cégek dolgozói) mások tartják el őket.

egy-két ember élhet így, mert az általuk okozott többlet teher eloszlik a teljes népességen, de nagyobb léptékben a dolog tarthatatlan, mert azt jelentené, hogy mindenkinek a saját szükséglete 10-szeresét kellene tudnia termelni amikor dolgozik.


Előzmény: nkmedve (9)

Tehát szorgalmas, jó képesítéssel rendelkező emberek voltak, és amint tehették, mondhatni lett egy "feltétel nélküli alapjövedelmük", nem dolgoztak tovább, inkább lefaragtak az igényeikből és a családjuknak szentelték az idejüket?
Mi lenne, ha alapból lusta, igénytelen emberek lennének, akiknek ugyanígy feltétel nélkül járna egy alapjövedelem. ;)

Ez igy van, mondjuk azt hozzátenném, hogy 25 évnek nincs köze a cikkben bemutatott családhoz, az csak egy általános szám amit egy normál nyugdijasra számolnak (aki mondjuk 65 évesen megy nyugdijba).

Itt egyszerűen arról van szó, hogy volt egy olyan jövedelmük amivel 6-8 év alatt félre tudtak tenni 600 ezer dollárt + tudtak venni egy házat + csináltak egy jó befektetést (egyáltalán nem kis teljesitmény).


Előzmény: nagydee (8)

bár tényleg rossz a megfogalmazás, de nem hiszem el, hogy tényleg nem érted.

annyi pénzt kell felhalmozni, mennyi 25 évnyi megélhetéshez kell (jelenlegi értéken számolva). ez pedig bőven lehetséges jelentősen visszafogott kiadásokkal és átlagon felüli jövedelemmel.


Előzmény: bubi66 (7)

Alapszabályként elmondható az, hogy a nyugdíjba vonuláshoz legalább 25 évnyi jövedelmet kell felhalmoznia valakinek

Tehát ők 5 éves koruktól félretették az összes jövedelmüket , hogy 30 évesen nyugdíjba tudjanak menni .

Ez egy nagy humbukk , kiszámlázol 12 milliárdos cukorszámlát , visszaigényeled az áfát , NAV utalja és már meg is van a nyugdíjad , minek szarakodni évekig vele .

Irtam egy kissebb regényt, de valamiért nem ment el :| úgyhogy röviden összefoglalnám...

Nagyon jó amit megvalósitottak (innen is gratulálok), de a cikkre nem szabad úgy tekinteni mint egy bárki számára elérhető helyzet:
- Amerikai viszonyok között is áltlag feletti jövdelemmel indultak, amiből tudtak annyit félretenni amennyi szükséges. Ez itt mifelénk nagyon kevés embernek lenne elképzelhető
- A családcentrikus életmód az ami miatt fenn tudják tartani ezt a fajta létformát. Ez nagyon szép, de sajnos nagyon kevés olyan ember van akinek elég a család a boldogsághoz.
- A befektetés jó dolog, de nagyon megbizhatatlan. Lehet hogy van 600 ezer dollárjuk amiből megélhetnek életük végéig, de a pénzpiac nem a megbizhatóságáról hires. Simán előfordulhat hogy teljesen külső tényezők miatt ez az összeg elvesz és teljesen áthúzza a terveiket. A cikkben levő család biztos vagyok benne hogy fel tudna állni egy ilyen helyzetben, de nem biztos hogy mindenkinek sikerülne.

Szóval a cikkről egy szerencsés helyzetben levő családról szól akik tudtak élni a lehetőségeikkel, de nem szabad úgy tekinteni rá mint cél amit bárki el tud érni (ahogy az első bekezdés akarná sugallni).

Azt még hozzátenném, hogy én sem hiszek a jelenlegi nyugdijrendszer életképességében. Nem hiszem hogy nekem 40 év mulva bárki is fog annyit fizetni, hogy akár létminimumon is meg tudjak élni. Szóval szerintem mindenki próbálja magának megteremteni azt amire szuksége van, és ne számitson külső segitségre (ennek motiválására viszont teljesen jó a cikk).

nahát, meglepő módon annyi pénzt kell összehozni, aminek a hozama, infláció felett biztosítja azt a megélhetést ami neki megfelelő.

Miert kell sok penz ahhoz, hogy valaki egyutt legyen a csaladdal/baratokkal? Az pont ingyen van nem?

Amugy mennek nyaralni, evi 3-4 honapot is, csak nem repulovel es nem resortba, hanem kocsival es haza Kanadaba meg hozzajuk viszonylag kozeli helyekre.

Hát igen, ha szabadideje van az embernek, akkor csak az otthonülés elképzelhető... Nyaralni is csak drágán lehet, szórakozni is, vagy bármilyen hobbit végezni, ahhoz meg hogy együtt legyünk a családdal, barátokkal, iszonyú sok pénz kell!
http://i.imgur.com/JDquIA0.jpg

hadd idézzek a cikkből: "...és saját feltételrendszerük mentén dolgoznak is, amikor kedvük tartja."


Előzmény: P0sz (1)

Biztos jó ez? Minimálisra szorítjuk a kiadásokat, kiszámoljuk, hogy úgy mennyit kell félretenni, hogy ilyen életkörülmények között élhessünk még 30 évet, majd ilyen életkörülmények közt élünk még 30 évet...Ami persze a leírtak alapján nem rossz, sőt a világ átlaghoz képest teljesen rendben van, de ha mondjuk mellette dolgoznának, akkor meg még jobb lehetne és esetleg nyaralni is el tudnának menni.
Lehet csak én látom így és másnak ez az álom, de én a karácsony+szilveszter körüli hosszú otthonüléseknek is alig vártam, hogy vége legyen, nem hogy 30 éves koromtól életem végéig csak otthon üljek.