Izé

Mármint, hogy szeretek-e a cross enduro jellegű, tarka színű, forgalmi rendszám nélküli, 150-170 köbcentiméteres, robogónál nagyobb méretű motorkerékpárommal motorozni bankok közelében hajnali órákban, igen miért? :D

(höhö azt hitte bedőlök ilyen keresztezőkérdésnek)


Előzmény: Tooni (20)

Hallottam szeretsz motorozni? :D


Előzmény: Rommel887 (19)

Azt hiszitek olyan hű de okosak vagytok, de azt persze nem bírtátok megmondani, hogy mennyi is kell egy ATM-hez... :D

Azóta neuron-bombákat állít elő... :D


Előzmény: Nas (17)

Csak a bombákról áttért a virtuális eszközökre... :D


Előzmény: hawkeye (11)

"Majdcsak összejön a posztot végigolvasóknak az "akárhogy is szereltem össze atombomba lett" a sufniban"
Megcsináljuk! Képesek leszünk rá. Te is tudod: "Magyarország jobban teljesít!" ;)

"Pedig én is így tudtam, deutérium+trícium."
Valóban az. Viszont annyiban igaza van, hogy közvetlenül nem azt raknak bele. Azt tervezték, de technikailag nem az valósult meg. A lítium annyiban jön a képbe, hogy litium-deuterid kerül bele, és az ebben lévő lítium alakul át tríciummá a neutronok hatására. majd utána az így megkapott deutérium+trícium lesz az, ami végrehajtja a pusztítást. Tehát tényleg deutérium+trícium lesz az, ami "robban", viszont amit beleraknak, az litium-deuterid.
(Erre mondjuk emlékeznem kellett volna. Sebaj, nem árt néha frissíteni a sok okosságot. :) )


Előzmény: Tooni (13)

"Nem értek ehhez, de szerintem pont az indító mechanizmusa tönkre a legkönnyebben az IBCM rakétának"
Valóban, ehhez nem értesz. Egy gyújtószerkezet, ami beindít egy működést, igazából nem olyan húde nagy. Sőt, kifejezetten kicsi, így nehezebben éri sérülés, mint a többi részt.

"Nem feltétlen kell, hogy az első fázis hagyományos (fissziós) atombomba legyen... "
Mivel mással tudsz elérni egy bomba esetében több 10millió fokot, hogy elinduljon a második fázis? Ez roppantmód érdekelne. (De szerintem nem csak engem, hanem több titkosszolgálatot, politikust, tudóst és katonai vezetőt is!)

"Ráadásul deutérium-trícium keveréket biztosan nem használnak!"
Egyezzünk meg abban, hogy az alapkoncepció szerint azt alkalmaznának, csak technikai megoldásában lesz más a megoldás. Tehát (most hogy kicsit visszaolvastam a papírjaimban) abban igazad van, hogy élesben nem D-T-ot raknak bele. De nem is simán deutériumot és lítiumot, ahogy mondtad. Hanem lítium-deuteridet. (Tudom, tudom, szavakon lovaglok, de a kettő nem ugyanaz. :) ) Amiből a működésbe lépés során lesz trícium és deutérium, és ami aztán kiváltja azt a szép nagy bummot.

"Valószínűleg nem érted, mi az, hogy felaktiválni."
Azt értettem, mi a felaktiválás. Én azt nem értettem, mikor azt írtad, hogy "pl a bomba fém köpenyét". Az a hangyaf@sznyi anyagmennyiség (ami megmarad belőle egy ilyen eset után) nem oszt nem szoroz a későbbi sugárzás szempontjából, ha felaktiválódik, ha nem.
(Más kérdés, ha köpeny esetében egy háromfázisú atomtöltetre gondoltál, ahol a bomba külső köpeny része mondjuk U238-as izotóp, ami a második fázis neutronjainak hatására erősen sugárzóvá válik, sőt, akár láncreakcióba is léphet. Mert ilyen létezik, legalábbis terveztek - ez lett volna a 3 fázisú atomtöltet, de igazából nem érte meg megcsinálni, még ha U238-ból elég sok is található a Földön, és viszonylag könnyen is kezelhető.)


Előzmény: VBK (12)

Igen, pontosan! :)


Előzmény: hawkeye (11)

Majdcsak összejön a posztot végigolvasóknak az "akárhogy is szereltem össze atombomba lett" a sufniban :D
1. igen, erre megy ki a játék elvileg, ezt tönkretenni, de én akárhogy is nézem, mégiscsak felrobban/szétszóródik, szal nem tom, egy piszkos bomba mondjuk akkor is a kisebbik rossz.

3. Pedig én is így tudtam, deutérium+trícium. Igen, a felezési idő 10 év, ezért költséges is a kétfokozatúak fenntartása, évente 1 grammal kell pótolni.
"Gázoknál pedig a nagy részecskeszám sűrűséghez irgalmatlan nagy nyomás kell."
És millió fokos hőmérséklet. Ezért használnak fissziós bombát első fokozatnak. Az állítja elő ezt.
Aztán akár lítiumot, akár kecskesót kevernek hozzá, az már nem izgatja a második fokozatot.

Itt még van egy kis csemege az amcsi légvédelmi nukuláris rakétákról:
http://en.wikipedia.org/wiki/Category:Nuclear_anti-aircraft_weapons


Előzmény: VBK (12)

Imki:

1. bekezdés:
Nem értek ehhez, de szerintem pont az indító mechanizmusa tönkre a legkönnyebben az IBCM rakétának, ha azt egy légvédelmi rakéta eltalálná/közelében robbanna.

3. bekezdés:
Nem feltétlen kell, hogy az első fázis hagyományos (fissziós) atombomba legyen...
Ráadásul deutérium-trícium keveréket biztosan nem használnak!
A) Az a cél, hogy baromi nagy legyen a részecskeszám sűrűség, ÉS egyúttal nagy legyen a hőmérséklet (hiszen ez utóbbi együtt jár a részecskék gyors mozgásával, lásd Maxwell-féle sebességeloszlási fv).
Szobahőmérsékleten mind a trícium, mind a deutérium gáz halmazállapotú, elvégre mindkettő a hidrogén nehezebb izotópja. Gázoknál pedig a nagy részecskeszám sűrűséghez irgalmatlan nagy nyomás kell.
Sokkal kényelmesebb, ha inkább megkeressük milyen anyag képez sót a hidrogénnel (és persze a vele teljesen azonos kémiai tulajdonságú deutériummal).
Ideális jelölt a lítium. Könnyű, olcsó, és még a láncreakcióban is részt vesz: Lítium-6 + gyorsneutron ----> trícium + hélium-3

B) Tríciumot már csak azért sem használnak, mert gyorsan bomlik béta-bomlással. Felezési ideje 10 év. Még ha csinálnál is egy ilyen bombát, gyorsan csökken az ereje, folyton ki kellene cserélni a töltetet.

C) Mivel a trícium gyorsan bomlik, ezért nagyon ritka a Földön. Az egész bolygón lehet max 10 kg belőle. Persze lehet mesterségesen is előállítani például U-235 hasadási termékeként, vagy nehézvizes reaktorral (nehézvízben lévő deutérium nagyon ritkán felvesz egy neutront és trícium lesz) de ezekkel is csak nagyon keveset tudsz így előállítani.
Szóval a tríciumból kevés van, és drága is.

4. bekezdés:
Valószínűleg nem érted, mi az, hogy felaktiválni.
Mind a fissziós, mind a fúziós bombánál nagyon sok szabad gyors-neutron fog keletkezni. Ezek aztán neki ütköznek a bomba köpönyegében lévő atommagoknak, és elnyelődnek (vagy visszapattannak). Ha egy magban túl sok a neutron (pl elnyelt néhányat), akkor az béta-bomlással állítja helyre a neutron/proton arányt. A béta bomlást, béta sugárzás kíséri.

Eredmény: A sok szanaszét repülő neutron radioaktívvá tett egy korábban nem radioaktív anyagot.
Na, ezt hívják felaktiválásnak. Ezért is kell pl a reaktorok vizét tisztán tartani.


Előzmény: imki (6)

Akkor te 1 tömegpusztító szakember vagy...? ;)



Előzmény: imki (9)

Volt ilyen az amiknak is egy időben. Egyébként balisztikus rakéta-elhárítóként is üzemeltek ezek, csak a hatékonyságuk volt erősen megkérdőjelezhető. Nem csak azért, mert a támadó rakétatölteteket piszok nehéz eltalálni, vagy akárcsak a közelükbe juttatni valamit. Hanem azért is, mert még ha meg is semmisíti a támadó rakétát, attól még valamilyen szinten a saját fejük felett robban egy (illetve így már kettő) atomtöltet. Az meg ugye nem kellemes (bár még mindig jobb, mintha a saját városok lakossága pirítana szalonnát egy ilyen eszköz tüzében).
Külön érdekes lehet, amikor a támadó fél nem atomtöltetű rakétákat, hanem csak üres csalikat küldözget, és ezeket (mivel kívülről nem tudni róluk, hogy mi is van bennük) a védő fél atomtöltetű rakétákkal puffogtatja le az égről. A támadó odaszór 10-15 üres rakétát, a védő meg szétcincálja a saját sztratoszféráját ilyen elhárító rakétákkal - tök feleslegesen.
Szóval mókás dolog lett volna egy atomháború. Bár nézőpont kérdése. A hangyák utólag talán jót röhögtek volna ... rajtunk. :)


Előzmény: tjunior (7)

Kicsit kapcsolódik a téma a korábbi szakmámhoz. A tömegpusztító fegyverek meg egyébként is a szívem csücskei. :)


Előzmény: Rommel887 (8)

Te honnan tudod ezeket, mert a hozzászólásod nem úgy néz ki mint aki most guglizta össze :)



Előzmény: imki (6)

a ruszkik sosem szarral gurigáztak, ha jól tudom volt nekik nukleáris légvédelmi rakétájuk is, persze nem elsősorban rakéták hanem repülőgépek ellen. ott aztán teljesen mindegy hogy eltalálja el a célt vagy sem, a robbanás úgy is leradírozta volna az égről az egész támadó köteleket.


Előzmény: wookie (4)

"Ebben én nem lennék annyira biztos. Ha a bomba hasadóanyag pl urán-235, akkor nem fog radioaktív szennyezést okozni egy -célba érés előtt- időben lelőtt rakéta."
Feltéve ugye, ha nem robban fel a levegőben a töltet (mondjuk egy erre a célra kitalált gyújtó hatására).

"bár akkor is sokkal rosszabb lenne, ha célba érne."
Ez nyilvánvaló. Hiszen éppen azért dobják oda. :)

"A termonukleáris bombák (hidrogén-bombák) pedig lítiumot és deutériumot használnak"
Nem. Azok deutériumot és _tríciumot_ használnak. De csak a 2. fázisban. AZ első fázisuk azoknak is egy voltaképpen hagyományos (1 fázisú) atomtöltet, ami lehet urán, plutónium, kalifornium, vagy bármely más alkalmas anyagú. És ezt az első fázist veszi körül egy deutérium-trícium köpeny.

"felaktiválna egy csomó anyagot (pl a bomba fém köpenyét"
??? He?

"Nem hülyeség a légvédelem..."
Nyilván nem véletlenül alkalmazzák. :) Bár azt jó tudni, hogy amiről most beszélünk, az nem tartozik szorosan a légvédelem körébe (bár oda is sorolható). Sokkal inkább a "harcászati és hadászati atomfegyverek, valamint azok elhárítása" kategóriába.
Azt meg megint csak hasznos tudni, hogy a célba juttató eszközök sem keveset fejlődtek az elmúlt pár év alatt. Egyrészt nem véletlen, hogy egy rakéta (most itt már csak a cikkből adódóan is az ICBM fegyverekről beszélünk) nem egy töltetet juttat célba. A rakétában lévő és az utolsó fázis előtt (még a légkör elérése előtt) kissé szétszóródó, majd saját pályán mintegy 15-20X-os hangsebességgel mozgó, 10 különálló töltet, megspékelve a hordozórakéta darabjaival (amit ugye szintén azonosítani kellene), elég komoly kihívást jelentenek az elhárító fegyverek számára. Külön mókás lehet, amikor a 10 töltet fogja magát, és elkezd manőverezni, esetleg még jóval a célpont előtt átmegy alacsonyrepülésbe (megpróbál a radarok észlelési magassága alatt célba jutni, hasonlóan mint egy cirkálórakéta) és úgy közelíti meg a célpontot. Külön viháncolásra adhat okot, amikor 10 töltetből (avagy hordozórakétából) csak 3-4 rendelkezik pusztító töltettel, a maradék csak csali, avagy zavarótölteteket juttat a területre. Tovább lehet bonyolítani a dolgot a védekező fél számára egy (vagy több) magaslégkörben avagy az űrben végrehajtott atomrobbantással is, amelynél ugye az elektromágneses impulzus frankón tönkrevágja a környezetében lévő elektronikai eszközöket (gondoljunk itt a radarokra, műholdakra, számítógépekre, egyéb elektromos eszközökre, stb. - a modern technológiák ráadásul sokkal érzékenyebbek erre, mint a korábbi csöves és hasonló eszközök). Márpedig egy űrben való robbantást jelenleg nemigen tud hatékonyan megakadályozni egyik rakéta-elhárító rendszer sem.
... Nem véletlen, hogy lehetőség szerint még indításkor szeretnék ezeket a rakétákat elpusztítani, és nem akarják megvárni, míg azok fentről potyognak majd alá. Csak ugye ahhoz az indítás közelében kellene lenni, ami mondjuk a szibériai tajgán finoman szólva is körülményes. (Legalábbis az oroszoknak bizonyára lenne pár keresetlen szava azokkal szemben, akik megpróbálják lelövöldözni az indítási fázisban lévő ICBM rakétáikat.)
És ez egyébként így van jól. Ha valamelyik állam rendelkezne olyan eszközzel, amivel hatékonyan meg tudná gátolni a másik hadászati atomfegyvereinek bevetését, akkor az majdnem olyan lenne, mintha csak ő rendelkezne azzal. Amiről meg ugye tudjuk, hogy nem szerencsés, mert a végén még képes lesz bevetni.
Az atomfegyverek mennyisége, hatóereje, és elhárításuk nehézsége a garancia arra, hogy nem lesznek bevetve. ... Itt természetesen nem az Izrael, Irán, Észak-Korea és hasonló kezekben lévő, kis- és közepes hatósugarú hordozóeszközökről beszélek. Azoknál nincs garancia arra, hogy nem vetnék be. És ezek a rakéta-elhárító eszközök pont ezeket próbálják megsemmisíteni, nem pedig a cikkben is szereplő interkontinentális eszközöket.


Előzmény: VBK (5)

Ebben én nem lennék annyira biztos. Ha a bomba hasadóanyag pl urán-235, akkor nem fog radioaktív szennyezést okozni egy -célba érés előtt- időben lelőtt rakéta.
Ha plutónium a töltete, az már nagyobb baj, bár akkor is sokkal rosszabb lenne, ha célba érne.

A termonukleáris bombák (hidrogén-bombák) pedig lítiumot és deutériumot használnak. Egyik sem radioaktív. Ellenben ha célba érne, szépen felaktiválna egy csomó anyagot (pl a bomba fém köpenyét + földig rombolná azt a várost, ahova kilőnék.

Nem hülyeség a légvédelem...


Előzmény: wookie (4)

Azért nukleáris rakétákat nem lehet csak úgy lelövöldözni, mert bárhol is robban fel, azért az tud galibát okozni.


Előzmény: lorem_ipsum (3)

ja, meg eleg kiraly raketavedelmi rendszerek is vannak mar. tehat az hogy kilonek egy ilyen raketat meg nem jelenti h celba is er.


Előzmény: VBK (2)

Az amerikaiaknak is volt hasonló mobil-kilövőállomásuk. Ők kamionnal vontatták a rakétákat túlméretes rakományként. Gagarin idejében az orosz rakéták sokkal megbízhatóbbak és pontosabbak voltak, mint az amerikai rakéták.
Mivel féltek az amcsik, hogy az orosz kémek felderítik a rakéta silókat, és lebombázzák a precízebb rakétáikkal, ezért inkább az autópályán vontatták össze-vissza véletlenszerűen a rakétákat.

Manapság, hogy ennyi műhold figyeli a Földet már hamar ki lehetne szúrni az ilyen vonatokat, kamionokat...

Jó kis cuccos ..... egyik-másik fejlődő ország mit nem adna ezért a holmiért ezek meg itt szétflexelik .