A Nagaszakitól 15 km-re délnyugatra fekvő Hashima-sziget valaha a legsűrűbben lakott hely volt az egész világon: a szörnyű körülmények közé zsúfolt emberek - főleg kínai és koreai hadifoglyok, akik szenet bányásztak - lakónegyedében 139,100 fő/km2 volt a laksűrűség. A mára lakatlanná vált, szellemszigetnek is nevezett Hashimába tilos a belépés.
Bole982 küldte:
URL: http://www.theworldgeography.com/2012/06/9-abandoned-islands-where-time-has.html
Szöveg: "Some islands were used for military purposes, for the construction of individual buildings or for permanent settlements in which people lived for centuries. However, loss of strategic position, natural disasters, nuclear tests or simply wish to live in civilization, led to the abandonment of these islands. This is a list of abandoned islands, where time has stopped, where homes, buildings and streets standing untouched for decades."
Ha kőgazdag lennék, tuti megvenném, és egy szorakoztató szálloda komlplexumot csinálnék oda, jetsky, vizisi parkkal, világjáró hajóknak kikötővel, és oltári partykkal, amik lepipálnák a világ összes buliját, és avval kezdeném, hogy kijelenteném, hogy ide nem mindenki jöhet be, CSAK akinek én kikötési engedélyt adnék...kígyozó sorokban állnának a hajók a demarkációs vonalnál, és végtelen hosszú lenne a várólista...
Én az Ozone Networkon láttam a Földünk a magasból című dokomentum sorozatban de biztos volt már több helyen is :) Egyébként azt a műsort mindenkinek ajánlom elég érdekes dolgok vannak benne.
Előbb-utóbb úgyis visszaveszi. Egyébként mi is a természet részei vagyunk, ha megfelel ez az elképzelt imidzsünknek, ha nem. :)
Én az ilyen lehagyott városokban mindig azt látom, hogy mennyi felesleges szar "kell" ahhoz, hogy emberek éljenek valahol.
Pedig szép... most... emberek nélkül.... Kifejezetten felemelő a látványa... Bennem legalábbis mindig pozitív érzést gerjeszt, ha ilyen rég elhagyott helyeken láthatom, ahogy a természet visszaveszi, ami az övé...
Akkor sem volt sokkal felemelőbb a látványa, amikor emberek is éltek ott. :S De az a vicc benne, hogy aki ott született, nőtt fel, annak ez jelentette az otthont, az élhető környezetet. Elképesztő, mi mindent meg tud szokni az ember... (Na, nem mintha a kelet-európai lakótelepek szebbek lennének...)